Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.
[mc4wp_form id="4890"]
Zapisz Zapisz

Első levél

Kedves Kisfiam!
Most vagy 18 hetes és 6 napos.

A pocakomban már vadul forgolódsz és rugdosódsz. Gyakorlod a nyelést és “belélegzed” a magzatvizet is. Bár még nem érzek a ténykedésedből semmit, tudom nagyon elfoglalt vagy, készülnöd kell a kinti világra, – a múlt héten már 15 cm voltál és 204 g volt a súlyod – azonban remélem, minél hamarabb megérzem a mocorgásodat. Ezt az apukád is nagyon várja. Sokat simogatja a pocimat, hátha te is érzed.
A nagypapád is (akárhányszor találkozom vele) mindig ellenőrzi, hogy lehet-e már érezni a ficánkolásodat. És a nagymamád pedig tuti el fogja bőgni magát, mikor majd végre kikopogsz a pocimból.

Azt mondják, már hallod a hangokat is. Így hát, igyekszünk sok zenét hallgatni és beszélni hozzád. Nem kínozzuk magunkat a mindenféle komolyzenék erőltetésével, Kornt, Metallicát és PinkFloydot éppolyan arányban kapsz, mint filmzenét, dubsteppet vagy akár goát. Egyedül a hangerő az, amivel nem mindig értünk egyet apukáddal. Születésed után is ezeket a zenéket fogod hallgatni, hozzá kell szoknod. Cserébe majd mi is türelmesen végighallgatjuk a mese cd-ket.

Kíváncsi lennék, hogy álmodsz-e már. Én lehetségesnek tartom, ha már elég fejlett az agyszerkezeted a külvilágból érkező ingerek befogadására, de jövő héten újra ultrahangra megyünk, meg fogom kérdezni.

És most, hogy már ilyen nagyfiú lettél, elérkezettnek tartom az időt ahhoz, hogy elkezdjem elmesélni neked mindazokat, amiket fontosnak tartok idekint. Ne érts félre, nem akarom a Kölcseyt játszani és intelmeket intézni hozzád, pusztán abban bízom, hogy mikor már idősebb leszel, szeretettel fogod olvasni ezeket a rövidke leveleket.

  1. levél: A nevedről

Mindenek előtt, ami a legfontosabb.
Ha nem tetszik, kérlek ne haragudj, hogy Mórnak neveztelek el. És bocsáss meg, ha a Momó és a Mimó becézés sem lesz a kedvenced. (Ha lány lettél volna, akkor Lillának hívnánk.)
Tudom, ez a név nem igazán foglal el előkelő helyet a trendi nevek listáján, én mégis oda vagyok érte.

Valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva úgy érzem, hogy egy Mór férfias, karizmatikus és legfőképpen csakis bátor lehet. A bátorság pedig (szerintem) fontos és értékes tulajdonság. Egy gyáva ember, aki nem képes legyőzni a félelmét ami gúzsba köti, nagyon kiábrándító, bár egy vakmerő sem sokkal jobb.
A férfi éke a bátorság, a nőé a szépség – tartja a mondás.

Na, de a nevedre visszatérve! Apád igyekszik menteni a helyzetet és kitalálta a Mór mellé a Mátét is. (Versenyben van még a Márton és a Pál is, tisztelegve a idősebb korosztály előtt.) Neki is tetszik a Mór, de tudod, aggódik érted, hogy a neved különlegessége miatt csúfolni fognak. Én viszont úgy gondolom, hogy, ha nem tudod megvédeni magad, akkor teljesen mindegy mi is a neved, mert akkor ezer más dologgal is csúfolnak majd. Plusz az életednek kevesebb részét töltöd el gyermekként, a felnőttek pedig csak nagyon ritka esetekben csúfolják egymást.
Ráadásul képzeld, a dédapád nagypapáját is Mórnak hívták, szóval már a felmenőid között is volt Mór.

Egyébként a Máté nem is rossz. Egészen megszerettem, ahogy apukád hangosan mondogatja és ízlelgeti, hogyan hangzik majd, amikor kedves vagy épp szigorú hangsúllyal fog megszólítani.  Egyelőre úgy áll a dolog, hogy a vezetékneved után kapod a Mátét és harmadik keresztnévként pedig a Mórt. (Én eleinte csak a Mórt akartam, de apád szerint biztosítanunk kell neked a jogot, hogy választhass és ezzel pedig nem lehet vitába szállni, ebben igaza van.) Ha majd a Mátét nem érzed annyira magadénak, rövidítheted egy M-mel. Ha pedig a Mórt valóban utálni fogod, ahogy néhányan mondják, akkor el is hagyhatod.

Puszi
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.